Mély fájdalommal búcsúzunk Konok Tamás festőművésztől

Mély fájdalommal búcsúzunk Konok Tamás festőművésztől, akinek munkáit néhány hete a Műcsarnokban a Sándy-Konok művészcsalád négy generációját átfogó kiállításon is láthattuk. A megnyitón olyan fotó előtt beszélt, melyet fotóművész édesapja róla és és húgáról készített.
A tárlat megvalósításában a Molnár Ani Galéria partnerünk volt. A galéria búcsúsorait mellékeljük, Boros Lili - korábbi munkatársunk - szavait megosztva tisztelgünk a magyar festészet doyenjének emléke és európai rangú életműve előtt.

a Műcsarnok munkatársai

Sine loco et anno – Konok Tamás tér- és idő nélküli szférába távozott. Koncepciózus, professzionális alkotói tevékenysége, intellektusa és személyisége pótolhatatlan hiányt jelent. Művészete megkerülhetetlen a magyar és európai geometrikus absztrakt festészet történetében, síkra és vékony vonalra épülő képszerkezete egyedi, csak rá jellemző hangot kölcsönöz művészetének. Tevékenysége a fiatal festők generációinak mintaadó volt.
Konok Tamás 1930-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsba költözött, majd Zürichben is aktív volt, a kilencvenes évektől kezdve Budapesten él és dolgozik. Első önálló kiállítását 1960-ban, a párizsi Galerie Lambertben rendezték meg. Múzeumi egyéni kiállításra a hollandiai Stedelijkben kapott lehetőséget 1964-ben, majd a svájci Lausanne Múzeumban volt önálló tárlata. 1983-ban szerepelt Zürichben a Geometrische Abstraktion kiállításon J. Albers, F. Morellet, F. Picabia társaságában. Svájcban a Galerie Schlégllel működött együtt, több ízben állított ki a bázeli Art-Expón. Magyarországon a nyolcvanas évektől kezdődően számos jelentős helyszínen, többek között a győri Xantus János Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban (képzőművész feleségével, Hetey Katalinnal közösen) volt egyéni kiállítása, reptrospektív tárlatot a Ludwig Múzeumban (1995) és az Ernst Múzeumban (2006) rendeztek. Életművének elismeréséről állami kitüntetések sora tanúskodik: a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja (1997); a Kossuth-díjnak (1998), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének (2004) a birtokosa. Munkái – többek között – a hamburgi Städtische Galerie, a hollandiai Stedelijk Museum, a berni Musée des Beaux-Arts, a winterthuri Kunstmuseum, a párizsi Bibliothèque Nationale, a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben találhatók meg.
Művészetének korai, 1959-től a hatvanas évekig tartó időszakában absztraháló kollázsokat, papírmunkákat készít. Már ekkor megjelenik a képtér és a vonalra épülő transzparens struktúrák problémája, amelyet később, 1975-től ténylegesen absztrakt, a konstruktivizmus hagyományán nyugvó kompozíciókban gondol tovább. Motívumkészletét variálja, különböző elemeket kapcsol össze és több változatban festi meg. Kompozícióinak alapja a természetben alig fellelhető, az emberi tevékenységhez kapcsolódó vonal, mely képes az elvont, transzcendens tartalmak kifejezésére. A kilencvenes évektől kezdődően akril-vászon festményein a kép terének problematikájával foglalkozik: a jelekké absztrahált vonalak, sávok, pöttyözött felületek, piramidális elemek és geometrikus formatöredékek a térben kiterjedő ábrázolás problémájáról szólnak.
Konok Tamás 90 éves volt, a Molnár Ani Galéria 2019 óta képviseli. A Ludwig Múzeum és a Molnár Ani Galéria decemberi életműkiállítására készült. Tamás felejthetetlen személyiségének emlékét örökre megőrizzük. Isten nyugosztalja!

A tárlatáról készült virtuális séta: http://mucsarnok.hu/panoramafoto/sandy_konok 

2020. november 25. szerda 9:38

Következő hír

IDEIGLENESEN BEZÁR A MŰCSARNOK!

Bepillantás a Hórusz Archívumba: Kardos Sándor Haris László kurátorral beszélget

Előző hír