REJTETT TÖRTÉNETEK – az életreform mozgalmak és a művészetek
A rendkívül gazdag tudásanyagot feldolgozó, látványos kiállítás itthon elsőként foglalja össze az eddig csak Németországban és Ausztriában közönség elé tárt társadalomkritikus tematikát, a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban virágzó életreform-mozgalmakat, illetve azok korabeli művészetekre gyakorolt hatását – többek között Aba Novák, Csók István, Csontváry, Derkovits, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy, Gulácsy, Iványi-Grünwald, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Diefenbach, Kernstok, Koszta, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch, Maróti Géza, Mednyánszky vagy Rippl-Rónai munkáin keresztül.
Az emblematikus képzőművészeti alkotásokon túl a kiállítás látogatói olyan, az adott korban készült plakátokat, kiadványokat, röpiratokat is áttekinthetnek, amelyek az életreform-gondolkodás hétköznapi emlékei. Különös jelentőségű, eddig soha nem látott méretű mustrával szolgálnak a mozdulatművészetet megörökítő vagy a korabeli sportolást bemutató fotográfiák.
FINISSZÁZS PROGRAMOK:
JANUÁR 15.
Monte Verità, a svájci Ascona fölött, a Lago Maggiore partján álló domb különleges klímájával, dús vegetációjával a 19. század közepe óta valamiféle menedékhely volt a másként gondolkodók, vagy csak azok számára, akik lelki sebeiket a közösségeken kívül kívánták gyógyítgatni. Nem sokan ismerik, ezért is fontos, hogy a Műcsarnok év végi kiállításán, amely Rejtett történetek címmel tárja fel az életreform-törekvések és művészetek kapcsolatát a Monarchia és Magyarország kultúrájában, a Monte Verità külön kiállítási egységet kapott. Az ehhez kapcsolódó 2019. január 15-én megrendezésre kerülő Monte Verità- nap a varázslatos hely sokszínű világát és izgalmas kultúrtörténetét tárja fel az érdeklődők előtt.
Ezen a domboldalon már régebben is megtelepedtek a magányos vándorok és remeték, de csak 1902-ben kapta a sokat mondó Igazság Hegye nevet, akkor, amikor azt már furcsa legendák övezték. Pontosan a századfordulón, 1900 nyarán érkezett ide öt fiatal — két nő és három férfi —, akik ezen a helyen találták meg azt, amit kerestek: a kapitalizmustól érintetlen természetet, ahol még megvalósítható a méltóságában kiteljesedett emberi élet. Az álmok azonban földközelben kicsit átalakulnak. Az egyik alapító, Henri Oedenkoven, egy gazdag belga gyáros fia, meglátta az üzleti lehetőséget, és a korban hirtelen divatossá lett természetgyógyász szanatóriumot épített a domboldalon. Itt szigorú vegetáriánus étrend, szabadtéri zuhany, napfürdőzés és könnyű, fűző nélküli reformruhák viselete volt a kúra lényege — utóbbi gyakran el is maradt, és a Monte Verità módos vendégei meztelenül élvezték a napfényt. Az alapítók között volt a brassói szász családból származó, magyar kötődésű vándorpróféta, Gusto Gräser is, a közép-európai életreform-mozgalmak egyik első „guruja”, aki később éveken át járja Európát, és a kor kulturális életének több nagy alakjára hatott. Ilyen volt a fiatal Hermann Hesse is: ő Gräsert követve 1907-ben jelent meg a Monte Verità-n, beköltözött az akkor már egy közeli barlangban élő mesteréhez, és ott mélyedt el a Bhagavad-Gíta és Lao Ce Tao Te Kingjének olvasásában.
A botrányosan öltözködő, hosszú hajat viselő, társadalmi normáknak fittyet hányó csapat egyre bővült. Egész Európából áramlani kezdtek ide a másként gondolkodók, mint például Trockij és a német expresszionizmus festői, a modern mozdulatművészetet megalkotó Isadora Duncan, Lenin és az antropozófia prófétája, Rudolf Steiner, Martin Buber és Paul Klee, a magyar Szittya Emil mellett nyerskoszt-evők, a keleti bölcsesség hívei és dadaista művészek is megfordultak a telepen. Ott működött Lábán Rudolf első tánciskolája, később épült itt Bauhaus ház, jártak az erdőben meztelenül szúfi dervistáncot és rendeztek ezoterikus konferenciát, igazi összművészeti fesztiválfélét a hajnalig tartó nyárünnepeken. Kultúrák és eszmék cseréjének csodálatosan gazdag és sűrű helyszíne lett ez a kis terület. Az itt formálódó ideákból merített a kommunizmus és a liberalizmus, a nirvána felé merengő művészek és a nagyon is kézzel fogható ambíciókat dédelgető forradalmárok. Az életreform és a politikai reform gondolatai nem minden esetben váltak el egymástól. A Monte Verità egyfajta intellektuális-spirituális alkímiai műhely volt, ahol az új kor eszméi bugyogtak az üstben, ahol kisebb csoportokban ki lehetett próbálni a társadalmi utópiákat, a húsmentes étkezéstől a szexuális szabadságig vagy Tolsztoj földművelő pacifizmusáig — utóbbi a magyar Schmitt Jenő Henrikkel, Tolsztoj fordítójával és filozófiájának terjesztőjével – vonul be a Monte Verità színes közösségébe. Az 1930-as évek óta Eranos-napok elnevezéssel Asconában kerül megrendezésre az „alternatív” tudományos fórum, amelynek egyik szervezője a magyar klasszika filológia legnagyobb hatású művelője, Kerényi Károly. Így a magyarok lábnyoma ma is ott van az asconai Varázshegy dús füvén.
Az a szellemi szabadság, amivel a hosszabb-rövidebb ideig itt megtelepedő művészek, próféták, vagy csak egyszerű igazságkeresők kiléptek a társadalom normái alól, mintegy megelőlegezi a hatvannyolcas nemzedék lázadását, amire a mai globalizált világban, egyre inkább úgy tűnik, már nincs lehetőség: nincs hová kilépni, az igazságok hegyei már mind benépesültek, a tibeti kolostorokhoz ötsávos kínai autópályák vezetnek, és a végtelennel való találkozást ígérő, nemrég még érintetlen tengerpartok szeméthegyekké lettek. A Monte Verità az egyik utolsó megvalósult álom lehetett a szabadság belső harcosainak. Ma is látogatható, igaz, már mindent csak kívülről szemlélő turistaként, de azért legbelül mindenki, aki egyszer a hegy vendége lesz, hoz onnan valami fontosat.
A Műcsarnok január 18-án megrendezett Monte Veritá napján ez a szellemiség jelenik meg újra, ha csak néhány órára is, az előző századforduló nagy hatású személyiségeinek megidézésével, akik innen merítettek ihletet, és a folytatással, a kultikussá vált helyszín mai életének bemutatásával.
Részletes program:
- 16.00 Németh András DSc egyetemi tanár, az MTA doktorának előadása / Előadóterem
Lábán Rudolf a tánctörténet egyik legnagyobb alakja, azon kevesek közül való, akiknek a módszere, elméleti és gyakorlati anyagai ma is élők és használatosak. Ez annak köszönhető, hogy tanítványai generációról generációra nem csupán életben tartották, de aktualizálták és kontextusukban alkalmazták Lábán tapasztalatait. Így lehetséges, hogy a 21. század első felében a Lábán-féle mozgáselemzésen alapuló táncimprovizáció az egyik legelterjedtebb módszer az egyetemes művészképzésben. Élő, valódi, itt és most: ezt bizonyítják azok a 14-17 éves fiatalok, akikkel ezen a napon, mintegy 25-35 percben „körültáncoljuk” a témát.
Rendező: Dr. Lőrinc Katalin egyetemi tanár, MTE
Előadók: a Magyar Táncművészeti Egyetem, moderntánc szakirány tanulói
Zenei közreműködő: Bergerné Wilk Halina
A Monte Verità-nap programjai a Rejtett történetek c. kiállításra váltott aznapi belépőjeggyel látogathatók.
JANUÁR 16.
Az egész napos rendezvény keretén belül lehetőség nyílik megismerkedni a Waldorf-iskolák és óvodák pedagógiájával. Színes, élményekben gazdag programot kínálunk, melynek során az érdeklődők közvetlen betekintést kapnak a Waldorf-intézmények világába. A bemutatók és előadások mellett a látogatók aktív résztvevői lehetnek különböző foglalkozásoknak, melyek során közvetlen tapasztalatokat is szerezhetnek a Waldorf-pedagógia sajátos művészeti nevelési eszközeiről és módszereiről. Emellett mintegy vásárszerűen bemutatkoznak a Waldorf-mozgalom szereplői: iskolák, óvodák, pedagógus-képzések, Waldorf-diákok és szülők szervezetei.
Részletes program:
10:10 – 10:30 Megnyitó
Műsorvezetők: Mesterházy Mária, Ilyés Lénárd
Megnyitóbeszédet mond: Dr. Bódis József oktatásért felelős államtitkár
10:30 – 10:50 Bothmer gimnasztika bemutató
Fellépők: A Fészek Waldorf Iskola 8. osztályos diákjai
10:50 – 11:05 Előadás a Bothmer gimnasztikáról
Előadó: Karkus Ottó Bothmer gimnasztika tanár, Waldorf-osztálytanító
11:05 – 11:20 „Ritmikus rész” a Waldorf-iskolában – bemutató
Fellépők: A Pesthidegkúti Waldorf Iskola 3. osztályos diákjai
11:20 – 11:35 „Ritmikus rész” a Waldorf-iskolában – előadás
Előadó: Szentmártony Yvonne Waldorf-osztálytanító, euritmia tanár
11:35 – 11:50 Euritmia bemutató
Fellépők: A Kékvölgy Waldorf Iskola 4. osztályos diákjai, Cserháti Katalin, euritmia tanár | A Kispesti Waldorf Iskola 9. osztályos diákjai, Vidákovich Emese, euritmia tanár
11:50 – 12:05 Euritmia a Waldorf-intézményekben – előadás
Előadó: Mihálcz Dóra euritmia tanár
12:05 – 12:25 Az integratív-antropozófus gyógyászat magyarországi helyzete – előadás
Előadó: Dr. Szőke Henrik PhD PTE tanszékvezető, antropozófus orvos
12:25 – 12:40 Életképek a Waldorf-óvodából – előadás
Előadó: Ivaskó Ilona, Waldorf-óvodapedagógus
12:40 – 13:40 Bevezetés a Waldorf-pedagógiába
Előadók:
Sósné Pintye Mária, az ELTE BGGYK Waldorf-osztálytanító szakirányú továbbképzés szakmai vezetője
Kulcsár Gábor, a Waldorf Pedagógiai Intézet Waldorf-pedagógusképzés szakmai vezetője
13:40 – 14:30 Kórus koncert
Fellép a Waldorf Pedagógai Intézet hallgatói kórusa
14:30 – 16:00 A Waldorf szülői szemmel | Waldorf-szülők kerekasztal-beszélgetése
Bognár Szilvia, Enyedi Ildikó, Földes László Hobo, Mácsai Pál , Pokorni Zoltán , Szinetár Dóra, Vekerdy Tamás
16:00 – 17:00 Mit adott nekünk a Waldorf?
Waldorf-diákok kerekasztal-beszélgetése
Résztvevők: Jelenlegi és végzett Waldorf gimnazista diákok
17:00 – 18:00 Szólóest bemutató – könnyűzenei koncert
Fellépők:
A Fóti Szabad Waldorf Gimnázium diákjai
A Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium diákjai
A Fehérlófia Waldorf Gimnázium diákjai
A program a Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a művészetek c. kiállításra szóló belépőjeggyel látogatható.
JANUÁR 17-18. Nemzetközi Konferencia a Rejtett történetek kiállításhoz kapcsolódóan
Részletek a Műcsarnok honlapján: http://mucsarnok.hu/rejtett_konferencia
KONFERENCIA PROGRAM +
JANUÁR 17. 18:20 Mozdulatművészeti performance – Pálosi István és Irtl Melinda ’20
JANUÁR 18. 18:00 Az erőhöz és a szépséghez vezető utak / Wege zu Kraft und Schönheit), német dokumentumfilm, 104 perc, 1925 (r:: Wilhelm Praguer)
A filmet eredeti nyelven, felirat nélkül vetítjük.
Richard Ungewitter 1906-ban megszervezte a Német Nudo-Naturista Szövetséget, több tábort alapít, s mozgalma különösen az első világháború után nagy népszerűségre tett szert. Ezekben a táborokban forgatták 1925-ben a filmet, amely nagyban elősegítette a naturizmus elterjedését. Kevesen tudják, de a film egyik jelentében feltűnt Leni Riefenstahl is, aki később tehetségével a nemzetiszocialista rendszert szolgálta, miközben Ungewitter nem volt hajlandó elfogadni a náci eszméket. Később sokan megpróbálták a mozgalmat a szélsőséges eszmék jegyében értelmezni, de ennek a filmnek a készítésekor még messze volt ez a kor. A film mai szemmel nézve különös hangulatú, inkább művészfilmnek tűnik, de mindenképpen érdekes korlelet a nudizmus/naturizmus születéséről.
JANUÁR 18. 20.00 Élőkép Színház: Fénygolyók
AZ ANGYAL VÁLASZOL C. KÖNYV ADAPTÁCIÓJA
absztrakt metafizikus vizuális színház
„A gömb magja a pont. A pontban elfér minden.”
A gömbbe zárt fény és az angyal válaszol című könyv szövegei adják a jelenetek közös nevezőjét. E különleges dokumentum az élet rejtett kérdéseire ad válaszokat a második világháború embertelensége közepette. Az „angyal” által megfogalmazott metafizikus minőségek és a látvány absztrakciója mentén az előadás fókuszában életünk láthatón túli struktúrája áll. Elhangzik: Jalaladdin Rumi Az atomok verse.
az ember: Hrotkó Heléna
az angyal: Bérczi Zsófia
zene: Kiss János / Gerzson János
fénylő kellékek és rádióvezérlés: Tankó Barnabás
üvegmunkák: Pataki Attila
tervező, rendező: Bérczi Zsófia
támogatta: Műcsarnok, SÍN Kulturális Központ, Nemzeti Kulturális Alap
Szegő György írása a Fénygolyókról a Régi-Új Magyar Építőművészet 2018/03 számában, 12-13. oldal:
"A Fénygolyók egy hangsúlyos fényeffektekbe ágyazott költői vízió. (...) Nem a Biblia, nem a Zohár, hanem egy ezoterikus ihletésű szöveg Mallász Gitta Az angyal válaszol című művéből. (...) Felsejlik egy táncos, középkort idéző fehér jelmezben, akiről Hildegard von Bingen áhítatos figurája jut eszembe, fején mintha a zsidókat megbélyegző korabeli fejfedők mását viselné. A fejviselet fénypontja a sapka bojtja. A bolygómozgás törvényeit a táncos nyakának, törzsének csavarása, a Kis gömb perdítése teszi kozmikus léptékűvé. „Minden mozog” mondja egy hang, „Minden ugyanabból az anyagból van: fényből”. Emberi arc úszik be, alig megvilágítva, a fekete ruhás figura profilja. Hold vagy angyal? Egymás mögé kerülnek. Ember és angyal kapcsolatát táncolják el? (...) A következő jelenet a szívről beszél, a kegyelem helyéról, a Kehelyről. (...) „A világ szívdobbanása a te szívdobbanásod.” (...) Harmadik tételként egy tradicionális zsidó kegytárgy, a hétágú gyertyatartó, a menóra „lángjai” sorban kigyúlva világítanak bele a sötétségbe. Szférikus ütőhangok közepette a hetes számhoz kapcsolódó misztériumok szövegeit halljuk. (...) „Minden lét csak tünet. Angyal, ember, állat, virág, kő – csak kép. Minden Ő.” A menóra távvezérelt izzói felizzanak a vers ritmusára. „A Végső Ok, a nagy titok. Minden lét egy lélek, de együtt a hét: az ember.” (...) Peter Brook ötven éve Az üres tér című könyvében megírta a kortárs színpadtér bibliáját. Ezzel az előadással megszületett egy szakrális apokrif változat a színpadon, amelyben a zene, a tánc, a szöveg és a fény egyenrangú alkotótársak tudtak lenni.”
Belépőjegy: 1500 Ft
JANUÁR 19.
ŐSÖK ÉS UTÓDOK - Hamvas Béla nap a Műcsarnokban | a Hamvas Béla Alapítvány közreműködésével
A Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a művészetek c. kiállítás kísérőrendezvénye
Ötven éve, 1968-ban hunyt el Hamvas Béla esszéíró, filozófus, a magyar kultúra egyedülálló alakja. A Rejtett történetek kiállításhoz kapcsolódva a Műcsarnok egész napos eseménysorozattal idézi meg Hamvas Béla szellemi örökségét. Nem tudományos előadás-sorozatot kínálunk, hanem mozgalmas, sokszínű programválogatást: irodalmi, zenei, színházi eseményekkel, filmvetítéssel, felolvasószínházzal, beszélgetéssel, jógával, különleges könyvespolccal és hangulatos olvasósarokkal várjuk az érdeklődőket, akik szeretnék megtapasztalni, milyen egyenes az út az őskori emberiség Hamvas által megjelenített szellemi hagyományaitól az X, Y és Z generáció mindennapjaiig.
Részletes program:
10:30 - 11:00 Napindító jógagyakorlatok Irtl Melinda okleveles buddhista tanítóval / Kiállítótér
11:00 - 12:00 A művészet, mint a létrontás leküzdése – tárlatvezetés Szathmáry Botond filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti tanárával a Rejtett történetek c. kiállításon / Kiállítótér
12: 00 A Nevezetes Névtelen, magyar dokumentumfilm, 66 perc, 2016 r: Katona Zsuzsa / Előadóterem
13:00 - 14:30 Felolvasószínház és beszélgetés – neves színészek, előadóművészek és a közönség vállalkozó tagjai olvasnak fel egy-egy részletet kedvenc Hamvas-műveiből. Aki szeretné megosztani másokkal azt az élményt, amit Hamvas Béla írásaiból merített, hozzon egy-egy rövidebb idézetet és olvassa fel ezen a napon, a Műcsarnok interaktív felolvasószínházában. Közreműködnek: Hámori Gabriella színművész, Horgas Eszter fuvolaművész, Vecsei H. Miklós színművész, Weiner Sennyey Tibor költő, író, műfordító, a program háziasszonya: Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – és a látogatók. / Kiállítótér
15:00 A Nevezetes Névtelen, magyar dokumentumfilm, 66 perc, 2016 r: Katona Zsuzsa /Előadóterem
16:00 - 17:30 Szellemi életreform - Kerekasztal-beszélgetés a Hamvas Béla Alapítvány közreműködésével – résztvevők: Csuthy Gyöngyi, a bubáni Hamvas-emlékház tulajdonosa, Máté Erika, a Hamvas Béla Hagyatékkezelő munkatársa, Palkovics Tibor, filozófus, Hamvas Béla hagyatékának gondozója, Szathmári Botond filozófus, kulturális antropológus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti tanára, Szécsi András asztrológus, naiv művész, "őshüllő" / Kiállítótér
18:00 Így látták ők – szemtanúk Hamvas Béláról, tévéfilm, 50 perc r: Katona Zsuzsa / Előadóterem
19:30 A bor filozófiája – Rátóti Zoltán és Huzella Péter előadása / Kiállítótér
A Hamvas-nap programjai a Rejtett történetek c. kiállításra váltott belépőjeggyel látogathatók.
JANUÁR 20.
11.00 Exkluzív tárlatvezetés prof. dr. László Ervin filozófussal és Dr. Sági Mária a pszichológiai tudományok kandidátusa, a Budapest Club igazgatójával a Rejtett történetek c. kiállításon
15.00 Földi Péter festőművész tárlatvezetése
17.00 Böröcz András performansza a Talált ás kitalált tárgyak című kiállításának zárónapján a Műcsarnokban
Közreműködnek: Gőz László, Palotai Klára, Budapest Music Center, Brill Audio Budapest
A program a Rejtett történetek – az életreform mozgalmak és a művészetek c. kiállításra szóló belépőjeggyel látogatható.
2019. január 15. kedd 12:51