Kortárs képzőművészet Észak-Európából
FILMPROGRAM
J. Tobias Anderson, Miriam Bäckström, Johanna Billing, Sonja Lillebaek Christensen, Carl Johan De Geer, Nathalie Djurberg, Bodil Furu, Veli Granö, Sara Jordenö, Jesper Just, Ragnar Kjartanson, Andrea Lange, Cecilia Lundquist, Tova Mozard, Jesper Nordahl, Henriette Pedersen, Pia Rönicke, Mika Taanila, Gitte Villesen Az Álmok égő tájain című kiállításhoz kapcsolódó tematikus vetítések a projektet inspiráló kérdéseket és a művekben megjelenő, meghatározó témákat bontják ki, és értelmezik tovább.
A hat, egyenként egy-másfél órás, videó- és kisfilmekből összeállított filmprogramot a Menü Pont galéria erre az alkalomra átalakított terében, intim mozihangulatban tekinthetik meg a nézők.
Az előadóteremben tartott, különböző filmintézetekkel együttműködésben szervezett filmvetítések a hozzájuk kapcsolódó beszélgetésekkel és előadásokkal a BBS Fórum keretében zajlanak, és egy átfogóbb kulturális környezetbe helyezik a kiállítási programot.
Keddenként 16.00
ME, MYESELF & I / Én, jómagam és … (64’28”)
A 90-es évek egyik legfontosabb paradigmaváltása a nemzeti és kulturális identitással kapcsolatos állítások megkérdőjelezése és átértékelése volt. Ez a filmprogram egyrészt a nemzeti, kulturális és társadalmi nemi (gender) identitás kérdéseire fókuszál, másrészt az egyéni utak és lehetőségek, a helykeresés buktatóinak történetein keresztül rámutat az egyéni identitás meglehetősen törékeny és korántsem statikus lényegére.
1. Bodil Furu: A Place in the Sun (2004) 17’
2. Andrea Lange: Countdown for 2000 broken dreams (2003) 8’ 26”
3. Cecilia Lundquist: C (2001) 2’37”
4. Cecilia Lundquist: Absolutely Normal (2000) 7’
5. Jesper Nordahl: Crazy Girls (2001) 8’25”
6. Carl Johan De Geer: Grandmother, Hitler and I (2000) 17’
7. Johanna Billing: Missing Out (2001) 4’40”
Szerdánként 16.00
BETWEEN APPETITE AND REASON / Étvágy és ízlés között (42’09”)
Az itt látható filmek mind a történetmesélés, mind pedig a formai/esztétikai megoldások tekintetében szerteágazóak, viszont közös bennük, hogy meglehetősen radikális, már-már abszurdba hajló hangot ütnek meg.
A munkák a mozgóképes műfajok széles skálájából (a gyurma-animációtól a koncertfelvételeken át a nagyjátékfilmig) táplálkoznak, mikor álmokról, az egyéni rögeszmék és a megszállottság szövedékéről, emberi gyötrelmeinkről és szenvedélyeinkről mesélnek.
1. Jesper Just: Bliss and Heaven (2004) 7’42”
2. J. Tobias Anderson: 879 colour (2002) 1’23”
3. Veli Granö: Lego Funfair (2002) 6’
4. Henriette Pedersen: Wolfgang and Eva (2005) 9’
5. Nathalie Djurberg: Dans macabre (2005) 5’08”
6. Nathalie Djurberg: Florentin (2004) 3’36”
7. Ragnar Kjartanson: Sorrow Conquers Happiness (2006) 10’
Csütörtökönként 18.00
WHAT DO YOU KNOW ABOUT ME ? / Mit is tudsz te rólam? (87’33”)
Emberi kapcsolataink buktatóin, valamint a személyiség megismerhetőségének határain elmélkednek ezek a munkák. A pszichologizáló hajlamú válogatásban szereplő filmek magával ragadó filmes eszköztárral, a szerepjáték kifogyhatatlan lehetőségeinek kihasználásával, valamint kiélezett dialógusokkal teszik mindezt, hogy kétségeinket ébren tartva minduntalan rákérdezzünk: mit is tudhatunk (meg) egymásról?
1. Henriette Pedersen: Is the Queen Getting Bigger? (2004) 5’ 05”
2. Nathalie Djurberg: On Fire (2006) 2’30”
3. Jesper Just: Invitation to Love (2003) 7’40”
4. Cecilia Lundquist: Making Pancakes (2005) 4’58”
5. Miriam Bäckström: The Viewer (2005) 68’
Péntekenként, 16 óra
THE ANTHROPOLOGISTICAL EYE / Az antropológus tekintet (96’53”)
Az antropológus tekintet című programban szereplő művek leginkább a művész megváltozott szerepkörével és alkotói stratégiáival foglalkoznak. A dokumentarista elemeket is felhasználó munkamódszer nagyban meghatározta a 90-es évek nemzetközi művészeti életét, és termékenyen járult hozzá a társadalmi kérdésekre fogékony művészet újraértelmezéséhez.
A jelenségeket, szituációkat felmérő és dokumentáló művész ugyanis nem pusztán felhasználja az antropológia és szociológia kutatói módszereit, de reflektál is erre a folyamatra, valamint a dokumentarizmus fogalmának és értelmezésének kérdéseire.
1. Tova Mozard: Leona Babette (2002) 7’
2. Sonja Lillebaek Christensen: On a Slow Boat to China (2005) 18’
3. Gitte Villesen: Bus Stops and Parties (2000) 20’
4. Sonja Lillebaek Christensen: Just a Man (2003) 30’53”
5. Bodil Furu: Errol Nordstedt alias Eddie Medusa (2002) 21’
Szombatonként, 16 óra
THIS USED TO BE THE FUTURE / Ez volt a jövő (72’40”)
A főleg dokumentarista filmekből álló válogatás a jövőről alkotott elképzelések és álmok lenyűgöző példáit vonultatja fel olyan alkotók, tudósok és hétköznapi emberek elméleteinek bemutatásával, akik koncepcióik beigazolását a lehető legkülönbözőbb együtthatók mentén képzelik el, legyen a jövő a technológia robbanásszerű fejlődésének függvénye vagy az univerzumot uraló földönkívüliek beavatkozásáé.
1. Mika Taanila: The Future Is Not What It Used To Be (2002) 52’
2. Pia Rönicke: Untitled Eames Model (2001) 1’40”
3. Tova Mozard: Just Visiting This Planet (2005) 19’
Vasárnaponként, 16 óra
SKETCHES OF UTOPIA / Utópiavázlatok (48’22”)
E művek a történetiség kérdéseit egy speciális megközelítésből tárgyalják. Az északi társadalmak művészeti és politikai életét meghatározó, ambiciózus, modernista történeti örökségét az aktuális jövőképekről való elmélkedések mentén közelítik meg, érintve többek között a skandináv modell és a modern jóléti állam kialakulásának kérdését, jelenlegi működését és érvényességét, válságát vagy éppen kritikáját.
1. Pia Rönicke: Outside the Living Room (2000) 9’08”
2. Mika Taanila: Futuro, A New Stance for Tomorrow 30’
3. Mika Taanila: Optical Sound (2005) 6’
4. Johanna Billing: Project for a Revolution (2000) 3’14”