Kilenc műteremből | Baksai

Kilenc műteremből - A gyakorlás spiritualitása Baksai József festészetében

 

„Ha valaki azt tervezi, hogy festeni kezd, előbb
harmóniát kell teremtenie ég és föld között...”
Kuo Zso-hszü, X. század (Tőkei Ferenc fordítása)

 

Ez az írás arra vállalkozik, hogy bemutassa Baksai József alkotói módszerének alapjait és lényegét; nem célja a művész képeinek elemzése és értelmezése. Szeifert Judit monográfiái[1] részletesen feltárják a Baksai festészetére jellemző fogalmakat, mint a dualitás vagy kettősség, az asszociációs megközelítés, az olajfestészet és a grafika egymást kiegészítő technikái vagy a hangsúlyos tematikák (az idő kérdése, élet és halál, állatmotívumok szerepeltetése stb.).

A címválasztás némi magyarázatra szorul. Baksai több mint negyvenöt éve fest, és húsz éve gyakorolja a japán íjászatot, a kyudót. Anélkül, hogy erőltetett párhuzamokat keresnénk a japán harcművészet eme ága és Baksai alkotói módszere között, mégsem mehetünk el szó nélkül e tény mellett. William R. B. Acker a kyudóról szóló tanulmányában[2] a következőket írja a szépművészetek és a harcművészetek kapcsolatának japán felfogásáról: „Ezen művészetek létoka a jellem fejlesztése, a nyugalom és egyensúly megszerzése, az elme uralása és a spirituális gyakorlás.” Baksai József számára a festés és a japán íjászat közötti kapcsolat maga a gyakorlás: megfogalmazása szerint egyiket sem lehet minőségi gyakorlás nélkül művelni.

Munkamódszerének alapja a mindennapi többórás olvasás; ez a kiindulópontja a képek létrejöttének. Olvasás közben apró jegyzeteket, vázlatokat készít, vagyis a mentális jegyzet és az olvasmány által kiváltott gondolati és érzelmi folyamat papírra kerül, láthatóvá válik. Ezeket a kicsi cetliket összegyűjti, hogy egyszer talán képtéma váljék belőlük. Nem mindegyikből születik kép, és az sem tudatosan irányított, hogy melyiket mikor veszi elő és dolgozza fel. A pillanatnyi gondolati élmény számtalan vetületéből amelyiket a művész kiválasztja, abból rajz vagy vegyes technikájú grafika készül. Ezek mérete igen változatos lehet, a képeslapnyitól az A5-ös formátumon át egészen a 70 × 100 centiméteresig. A grafikák műfaji, illetve technikai előnye, hogy viszonylag gyorsan elkészülnek, szemben az olajfestményekkel, amelyek készítése akár több hónapig is eltart. Ezáltal a grafikák – amellett, hogy önálló műként való értelmezésük nem kétséges – több aspektus feldolgozására is alkalmasak. Néhány grafikából olajfestmény lesz végül. A művész illusztrációknak nevezi a munkáit, noha a kifejezést itt inkább csak abban az értelemben használhatjuk, hogy mindegyik egy-egy olvasmányélmény inspirációjából született. Néha konkrét művek illusztrációiként jelennek meg, ezek címében a művész zárójelben hivatkozik az irodalmi mű szerzőjére. A grafikákra gyakran feliratok is kerülnek, ezek a befogadót segítik az értelmezésben, vagy a téma továbbgondolására ösztönöznek. Ez olykor lehet egy szó, például „ERŐ”, „MENNYDÖRGÉS”, vagy egy verssor, de akár három hosszú sorban futó latin szöveg is (l. Sebek című kép).

Egy-egy témát és motívumot többször, többféleképpen is feldolgoz (pl. Empedoklész, a szarvas motívuma stb.). Ahogy újra és újra hozzányúl egy motívumhoz, az további olvasatokkal gazdagodik, vagyis a gyakorlás által egyre mélyebb a megértése is. Ahogy a művész az igazságot keresi, és egy téma mélyére hatol, a megértés rétegei egymás után tárulnak fel előtte, mint egy virág szirmai. Minden egyes vázlat, majd az abból készült rajz és végül olajfestmény egy újabb réteggel közelebb engedi a lényeghez, a kívülről láthatatlan és elérhetetlen belső „szívhez”. Ez lehet az a „szívbarlang”, ahová a bölcs jógi visszavonul, hogy a gyakorlás révén eljusson az élet végső értelméhez, a megszabaduláshoz. Ez az a Szent Grál, amit a művész is keres, a művészet – és a kyudo – gyakorlásával.

A mostani kiállításon az elmúlt években festett néhány nagy méretű olajfestmény (Hajnalcsillag, Öregek könyve) mellett a legújabb 21 × 15 cm-es grafikákat állítjuk ki fehér dobozkeretben. A grafikákon megjelennek állati motívumok, épületek alaprajzai, hajók, emberi testek és a korábban említett egyszavas vagy idézet jellegű feliratok is.

 

Kondor-Szilágyi Mária, a kiállítás kurátora

 

a kiállítás kísérőrendezvénye:

március 11. 16.00–17:30
Exkluzív tárlatvezetés Fabényi Julia művészettörténéssel a Kilenc műteremből kiállításon
A tárlatvezetés közben Fabényi Julia Baksai József és Agnes von Uray művészekkel beszélget a termeikben.

 

[1]      Szeifert Judit: Baksai József. Globe Print, 2007. Uő: Baksai. Kugler Könyvek, T-Art Alapítvány, Budapest, 2014. Uő: Baksai József. Hungart, Budapest, 2017.

[2]     W. R. B. Acker: Kyudo: az íjászat japán művészete. In: Tanulmányok a tradicionális íjászatról. Kvintesszencia Kiadó, Debrecen, 2009. 35–73.

 

2018. február 16. - március 18.

Műcsarnok

Jegyek
2018. január 19. - február 18.
Előző kiállítás

Török Richárd emlékkiállítása

2018. február 23. - március 18.
Következő kiállítás

Derkó2018 | Képzőművészeti ösztöndíjasok pályázati kiállítása