A Fotóhónap 2008 keretében

Thomas Ruff egyéni kiállításával a Műcsarnok a nemzetközi kortárs művészet egy újabb nagyformátumú alakját kívánja bemutatni a hazai közönségnek.

Thomas Ruff alkotói tevékenysége enciklopédikus igényű összefoglalása napjaink fotóművészetének. Témái a portréfotótól a csillagászati képekig terjednek – a mikrokozmosztól a makrokozmoszig. Szemlélete egyben tudományos és politikai karakterű, de érzékenyen reagál napjaink képi kultúrájának felfogásbeli változásaira. Technikailag átfogja a fotózás fejlődésének legfőbb állomásait egészen napjaink digitális mechanizmusaiig. Grandiózus méretű nagyításai igen szemléletes képet adnak a fotográfia módszeréről, vagy ahogy a művész maga mondja, nyelvtanáról.

A 1980-as években debütáló kiemelkedő művészgeneráció tagja Thomas Ruff, aki az úgynevezett „Düsseldorfi Iskola” művészeként olyan alkotókkal indult együtt, mint Andreas Gursky, Thomas Struth, Candida Höffer, Axel Hütte. Annak a nemzedéknek a tagja, aki először tanulta a fotózást művészeti akadémián. Fiatal művészként éli meg az 1977-es Kasseli Dokumentát (ahol később, 1992-ben kiállít), amely 150 év fotóművészetét mutatja be, azaz tanúja a fotózás beemelésének a képzőművészeti kánonba. Portréfotói által válik ismertté, ám később számos témát jár körül, végig szem előtt tartva a fotó médiumának alapkérdéseit.
Munkájának egyik legfőbb elismerését jelentette, amikor mestere, Bernd Becher utódjának választotta 2000-ben a Düsseldorfi Akadémián, ahol 2006 tavaszáig tanít. Kiállításaival a világ legfontosabb galériáiban és kiállítóhelyein megfordult Berlintől Tokióig. 1995-ben a Velencei Biennále német pavilonjának kiállító művésze. A kiállításon a művész eddigi munkásságának legfontosabb sorozataiból válogattunk: jpeg, Gépek, Substrate, Aktok, Portrék, Más Portrék, Esték, Újságképek, Csillagok. De bemutatjuk a művész legfrissebb sorozatának, a Zycels című szériának néhány reprezentatív darabját is.

„Azt hiszem, a média nyelvtanán dolgozom. Meg akarom érteni a működését. Képeket látok, és nem tudom, hogyan készültek; meg kell tudnom, hogyan működnek ezek a képek, hogyan érzékeljük őket.” (T. R.) „Lehet, hogy a mai társadalomban nemcsak termékeket fogyasztunk, nemcsak a természetet éljük fel, hanem ugyanezt tesszük az információval is.” (T. R.) „Elfogyasztjuk az információt, lenyeljük és eltűnik, el sem ér az agyunkig.” (T. R.)

A kiállításhoz kapcsolódó program:

A fotográfia nyelvtana – beszélgetés Thomas Ruffal

2008. december 13-án, szombaton 11 órakor a Műcsarnok előadótermében Petrányi Zsolt beszélget a művésszel a kiállításon látható sorozatokról és a kortárs fotográfia kérdéseiről.
Az első rész letölthető itt
A második rész letölthető itt