Mi történik, ha egy festményt nemcsak látunk, hanem hallunk is? Lehetséges a színeket, a ritmusokat és a festői gesztusokat hangokká alakítani?
A Műcsarnok Apszisában Bánki Ákos kilenc monumentális, egyenként 180 × 300 cm-es festménye ezúttal egy különleges művészeti kísérlet részévé válik. A félkörívben elhelyezett alkotások nem csupán önálló műtárgyakként, hanem egy összefüggő vizuális rendszerként jelennek meg, amelynek ritmusai, színsávjai és kompozíciós szerkezete a hangok világában is értelmezhetővé válik.
Szilágyi Rudolf képzőművész évek óta kutatja a kép és a hang közötti átjárhatóság lehetőségeit. A Műcsarnok terére komponált, helyspecifikus audiovizuális performansz során egy speciális hangszkenner segítségével alakítja át a festmények vizuális információit akusztikai struktúrákká. A színek, az ismétlődések, a festői gesztusok és a kompozíciós szekvenciák hangokká alakulnak, amelyekből valós időben épül fel egy megismételhetetlen zenei kompozíció.
A kísérlet azonban jóval több, mint a festmények megzenésítése. Arra keresi a választ, hogy a festészet sajátos vizuális nyelve miként fordítható át egy másik érzékelési tartományba, és milyen új összefüggések tárulnak fel, amikor a látvány hangként is megtapasztalható.
A kortárs festészet, a kísérleti zene és a digitális technológia találkozásából egy olyan élő művészeti esemény születik, amelyben a kiállítótér maga is a kutatás részévé válik. A közönség nem csupán szemlélője, hanem közvetlen megtapasztalója lehet annak a folyamatnak, amelyben a festmény kilép hagyományos, kizárólag vizuális szerepéből.
Kilenc festmény. Egy tér. A látványból születő hangok.
Egy különleges alkalom, amikor a festészet és a zene határai elmosódnak, és a képek valóban megszólalnak.
Hallgasd meg, hogyan szól egy festmény!
A kiállításról: https://www.mucsarnok.hu/frissen_2026
Belépés: aznapi kiállítási jeggyel
Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon.
Regisztráció: https://forms.gle/n9s7JoJrw75c1Nnz9