KÉPEKBEN GONDOLKODNAK | FILMESEK FOTÓI C. KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FILMPROGRAM | JÚNIUS 19. – JÚLIUS 24. 

A Képekben gondolkodnak kiállítás azt mutatja be, hogy a mozgókép mesterei miképpen fogalmaznak az állókép, azaz a fotográfia médiumában. A vetítéssorozat néhány kiállító művész alaptevékenységéhez tér vissza, méghozzá olyan alkotók munkájához, akiknél a képi látásmódnak, a vizualitásnak kitüntetett szerepe van; akik az adott kor technikai lehetőségeinek határait feszegetik; akik tehát filmjeikkel is elsősorban képekben gondolkodnak. Sorozatunkkal a lehető legnagyobb történeti ívet igyekszünk átfogni, így a jórészt elveszett némafilmek egyik különlegesen látványos, szerencsés módon fennmaradt és restaurált kópiájától, A bánya titkától Kardos Sándor operatőr speciális kamerával forgatott filmjeiig jutunk el. A közbülső állomásokon pedig ritkán látott műfajokra (sci-fi), kevéssé ismert alkotókra (Manninger János), valamint költői-filozófiai és képzőművészeti ihletésű filmekre tekintünk ki. Utóbbiak visszavisznek az állóképek világába. Így bezárul a kör: a képekben gondolkodó filmesek „munkaköre”. 

 

  1. JÚNIUS 19., SZOMBAT 15 ÓRA 

ifj. Uher Ödön: A bánya titka (1918, 97’) 

A pályafutását sikeres fotográfusként kezdő édesapja, id. Uher Ödön filmgyárában dolgozó ifj. Uher Ödön korát megelőző „szerzőként” több feladatot is ellátott nagyszabású filmjében: a rendezés mellett ő volt az operatőr, továbbá a népszerű angol regény adaptálásában is közreműködött. A bánya titka mai fogalmunk szerint igazi szuperprodukció. A történet megfilmesítése különleges helyszíneket, látványosságokat, tömegjeleneteket igényelt. Ezeknek az operatőr-rendező elsősorban távoli, mozdulatlan beállításokkal igyekezett megfelelni. Abban a korszakban az itt láthatóhoz képest már mozgékonyabb volt a kamera, a filmesek éltek a közelkép kiemelő eszközével. Uher statikusabb képi fogalmazásmódja az attraktív látványosságoknak kedvez, s ezzel kerül közelebb filmje az állóképek – de nem annyira a fotográfiák, mint inkább a tablószerű festmények – világához. 

Bevezető: Gelencsér Gábor filmtörténész, a filmprogram szerkesztője 

Előadó: Pápai Zsolt filmtörténész 

 

  1. JÚNIUS 26., SZOMBAT 17.30 ÓRA 

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 

Manninger János: Kétszer kettő (1946, 72’) 

A tragikus sorsú alkotó mindössze egyetlen egész estés játékfilmet tudott leforgatni, ám a közönséghez lényegében az sem juthatott el – ezért is érdemes rá felhívni a figyelmet. Manningernek, aki a film rendezője és forgatókönyvírója is volt, több éves erőfeszítésébe került, hogy elkészüljön, de 1944-ben a nyilasok betiltották, az 1946-os bemutatón pedig megbukott, csak néhány napig vetítették. Alkotója nem tudta túlélni a kudarcot… A Kétszer kettő valóban szokatlan alkotás: szerelmi történetét a kísérleti esszéfilm formájával vegyíti. A vidéki és városi környezetben párhuzamosan bonyolódó cselekmény lehetőséget kínál arra, hogy maga a szerkesztési elv gondolattá stilizálódjon, ily módon a film az ellentétek összefüggéséről, a világ különféle elemeinek körforgásáról, „szervességéről”, az „isteni rendről” szól. Mindezt a rendező jórészt kizárólag a képek és a montázs segítségével, „tiszta filmként” állítja elénk. 

Előadó: Nagy V. Gergő forgatókönyvíró, rendező

 

  1. JÚLIUS 3., SZOMBAT 15 ÓRA 

Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942, 105’) 

A Szíriusz, amellett, hogy az emigrációjáig több mint félszáz filmet fényképező Icsey Rudolf különleges teljesítménye, a teljes magyar filmtörténetben is párját ritkító alkotás: a műfaja ugyanis sci-fi, s ilyenből, főleg a korai hangosfilmkorszakban, egyet sem találunk. Később is csak elvétve készül egy-egy tudományos fantasztikus filmünk. A Herczeg Ferenc azonos című elbeszélése nyomán született alkotás az időutazós filmek sorába tartozik, amelyben ráadásul – elsőként a világ filmtörténetében – gép segítségével repül a főhős az időben. S mindennek jelentőségéből mit sem von le, hogy egyrészt az időutazás a múltba, egészen pontosan az 1748-as esztendőbe történik, másrészt kiderül, hogy a gépezet meghibásodása miatt az egész csak lázálom, s nem valódi utazás volt. Ám éppen ez avatja a filmet szellemesen ironikussá, a korabeli múltba révedést kritikusan ábrázoló művé. 

Előadó: Pápai Zsolt filmtörténész 

 

  1. JÚLIUS 10., SZOMBAT 15 ÓRA 

Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél (2006, 93’) 

Szaladják István operatőrként is a különleges képi világot létrehozó rendezők alkotótársa volt, például Hajdu Szabolcsé a 2003-as Tamarában, vagy Szemző Tiboré a 2005-ös Az élet vendége – Csoma-legendárium című filmben. Saját rendezéseiben, ha lehet, még tovább fokozta a képek elvont, költői, filozofikus erejét, s ezzel ahhoz a gondolkodásmódhoz, nevezetesen a zenhez jutott közel, amelynek ma már elsősorban szenteli az életét. Ilyesfajta történetet mesél el, érdekes módon orosz közegben, e kultúra spirituális hagyományának felhasználásával a Madárszabadító, felhő, szél, amely egy parasztfiú vándorlásának, jobban mondva belső útjának története – a felnőtté válás felé. Az alkotó különös döntése, hogy saját rendezésében az operatőri feladatokra kiváló kollégáját, Gózon Franciscót kérte fel. 

Előadó: Kolozsi László filmkritikus, forgatókönyvíró

 

  1. JÚLIUS 17., SZOMBAT 15 ÓRA 

Kardos Sándor: Résfilm (2005, 19’), Átváltozás (2009, 42’) 

Kardos Sándor majdnem hetven filmet számláló operatőri életművében bővelkednek a szokatlan képi világot felmutató alkotások (Jeles András: Álombrigád, 1983; Tímár Péter: Egészséges erotika, 1986; Bereményi Géza: Eldorádó, 1988). Saját rendezéseiben nem egyszerűen kísérleti filmeket forgat, hanem technikai kísérleteket végez, új képalkotó lehetőségeket fedez fel: a Résfilm a sportversenyeken alkalmazott célfotókamerával, az Átváltozás pedig 360 fokos panorámaképet rögzítő eljárással készült. Ugyanakkor ezekkel az eszközökkel jóval túllép a kísérletezésen, nem öncélúan alkalmazza az újszerű módszert, hanem mindig a gondolat kifejezésének érdekében. Márpedig ezekhez a munkákhoz igen mély jelentés társítható, hiszen rangos irodalmi művek nyomán készültek: az Átváltozásban Kafka azonos című elbeszélését, a Résfilmben pedig Akutagava Rjúnoszuke A zsebkendőcímű novelláját filmesíti meg. A „megfilmesít” ebben az esetben szó szerint értendő. 

Előadó: Gelencsér Gábor filmtörténész, a filmprogram szerkesztője

 

  1. JÚLIUS 24., SZOMBAT 15 ÓRA 

Fliegauf Bence: Tejút (2007, 82’) 

Fliegauf Bence filmjei – főleg a korai darabok – erősen stilizált világot építenek. A Rengeteg (2003), valamint legújabb, az első film folytatásaként megvalósult Rengeteg – Mindenhol látlak (2021), „beszélő fejekből” áll (ez a 2001-es előzményfilm címe), a Dealer (2004) címszereplője egy hipnotikus világ „küldönce” (a rendezőnek egy évvel korábbról van egy Hypnos című rövidfilmje). A Tejút azonban ezek közül is kiemelkedik különleges képiségével. Kizárólag állóképekből áll: kilenc, átlagosan majdnem tízperces nagytotált mutat be, amelyekben apró, titokzatos, „természetes” történéseket látunk a valóság és a valóságon túli határán. A film igazi közege voltaképpen a kiállítótér, ahol egymással párhuzamosan, különböző falfelületeken futnak az alig mozgó képek. A Tejút vetítése azért is indokolt, mert a rendező mellett az egyik operatőr, Fillenz Ádám is a kiállító művészek egyike. 

Előadó: Kormos Balázs filmtörténész

 

A szövegek szerzője és a kiállítás kurátora: Gelencsér Gábor filmtörténész

A részletes programról a Műcsarnok honlapján és Facebook oldalán tájékozódhatnak. 

 

A programokon - védettségi igazolvánnyal - korlátozott számú vendéget, 30 főt tudunk fogani.  

Belépés: aznapi kiállítási jeggyel, visszatérő jeggyel vagy külön 900 Ft-os programjeggyel.

Visszatérő jeggyel biztosítsa helyét regisztrációval az esemény napján 10 óráig: murka.ilona@mucsarnok.hu 

A június 26-i program MÚZÉJ karszalaggal látogatható.  

 

HELYSZÍN: Műcsarnok Előadóterem 

mucsarnok@mucsarnok.hu | www.mucsarnok.hu | www.facebook.com/Mucsarnok  

 

 

2021. június 11. péntek 15:10

Következő hír

MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA A MŰCSARNOKBAN | 2021. JÚNIUS 25-26.